Rólunk
Pünkösdi mozgalom
A kereszténység 2000 éve Jeruzsálemből indulva terjedt el néhány évtized alatt az egész Római Birodalomban. A titkuk a Szent Szellem erejében volt, ami azt az erőt és dinamizmust biztosította számukra, ami Jézus Krisztus szolgálatán is működött.
Azonban, ahogy a 4. századtól kezdve az államhatalom egyre jobban a saját szolgálatába állította a kereszténységet, egyre jobban elszakadt a gyökereitől, a Biblia központi helyét pedig a tradíciók és a dogmák váltották fel. A visszatérésre több kísérlet is történt, de végül Luther Márton és a reformáció hozott áttörő változást. A protestantizmus jótékony hatással volt a kapitalizmus kialakulására, a polgárosodásra és a nemzeti államok létrejöttére.
Azonban mivel szerintük a Szent Szellem csodatevő ereje „megszűnt” az apostolok halálával, a visszatérés újra megrekedt és a szenvedélyes, sorsformáló hit egyre jobban elszáradt az emberek szívében. A 19. században egyre többen ismerték fel ezt és hirdetni kezdték azt az ősi bibliai igazságot, hogy mindannyiunknak személyes kapcsolatra van szükségünk Istennel. 1901. január elsején egy Kansas állambeli prédikátor azt a kérdést tette fel tanítványainak, hogy mi a bizonyítéka annak, hogy valaki vette a Szent Szellem ajándékát, amit Jézus megígért a benne hívőknek. A Biblia alapján a válasz egyértelmű volt: a nyelveken szólás. Ezt követően a pünkösd ünnepe újra megismétlődött, és napok alatt ezrek élték át azt, amit egykor az apostolok tapasztaltak meg Jézus feltámadása után.
A nyelveken szólás kiszabadítja az imát a természetes értelem korlátai közül, és lehetővé teszi, hogy a Szentlélek által közvetlenül a természetfölötti „részével” imádkozzunk Istenhez. Mára már egyháztörténeti és vallásszociológiai tény, hogy a 120 éve kitört pünkösdi–karizmatikus mozgalom a világtörténelem legnagyobb keresztény ébredését és megújulását hozta el. Napjainkban már 650 millió keresztény hisz abban, hogy Istennel lehetséges a közvetlen kapcsolat felvétele.
Magyarországra elsőként az Egyesült Államokból hazatérő első világháborús hadifoglyok hozták el az új pünkösd örömhírét, ami nálunk is hamar a leggyorsabban terjedő keresztény mozgalommá vált. A hatóságok mind a Horthy-rendszerben, mind a kommunista diktatúra idején üldözték a formabontó karizmatikus közösségeket, azok viszont a „földalatti lét” során is megmaradtak. Ma hazánkban a pünkösdi-karizmatikus mozgalom legnagyobb létszámú képviselője a Hit Gyülekezete, aminek közösségeiben több tízezren viszik tovább a 21. században is a kereszténység kiolthatatlan tüzét, a Szent Szellemet.
Azonban, ahogy a 4. századtól kezdve az államhatalom egyre jobban a saját szolgálatába állította a kereszténységet, egyre jobban elszakadt a gyökereitől, a Biblia központi helyét pedig a tradíciók és a dogmák váltották fel. A visszatérésre több kísérlet is történt, de végül Luther Márton és a reformáció hozott áttörő változást. A protestantizmus jótékony hatással volt a kapitalizmus kialakulására, a polgárosodásra és a nemzeti államok létrejöttére.
Azonban mivel szerintük a Szent Szellem csodatevő ereje „megszűnt” az apostolok halálával, a visszatérés újra megrekedt és a szenvedélyes, sorsformáló hit egyre jobban elszáradt az emberek szívében. A 19. században egyre többen ismerték fel ezt és hirdetni kezdték azt az ősi bibliai igazságot, hogy mindannyiunknak személyes kapcsolatra van szükségünk Istennel. 1901. január elsején egy Kansas állambeli prédikátor azt a kérdést tette fel tanítványainak, hogy mi a bizonyítéka annak, hogy valaki vette a Szent Szellem ajándékát, amit Jézus megígért a benne hívőknek. A Biblia alapján a válasz egyértelmű volt: a nyelveken szólás. Ezt követően a pünkösd ünnepe újra megismétlődött, és napok alatt ezrek élték át azt, amit egykor az apostolok tapasztaltak meg Jézus feltámadása után.
A nyelveken szólás kiszabadítja az imát a természetes értelem korlátai közül, és lehetővé teszi, hogy a Szentlélek által közvetlenül a természetfölötti „részével” imádkozzunk Istenhez. Mára már egyháztörténeti és vallásszociológiai tény, hogy a 120 éve kitört pünkösdi–karizmatikus mozgalom a világtörténelem legnagyobb keresztény ébredését és megújulását hozta el. Napjainkban már 650 millió keresztény hisz abban, hogy Istennel lehetséges a közvetlen kapcsolat felvétele.
Magyarországra elsőként az Egyesült Államokból hazatérő első világháborús hadifoglyok hozták el az új pünkösd örömhírét, ami nálunk is hamar a leggyorsabban terjedő keresztény mozgalommá vált. A hatóságok mind a Horthy-rendszerben, mind a kommunista diktatúra idején üldözték a formabontó karizmatikus közösségeket, azok viszont a „földalatti lét” során is megmaradtak. Ma hazánkban a pünkösdi-karizmatikus mozgalom legnagyobb létszámú képviselője a Hit Gyülekezete, aminek közösségeiben több tízezren viszik tovább a 21. században is a kereszténység kiolthatatlan tüzét, a Szent Szellemet.
Forrás: hit.hu
„Vesztek erőt, minekutána a Szent Lélek eljő reátok: és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Szamariában és a Földnek mind végső határáig.”
Apcsel 1:8
Apcsel 1:8
Magyarországi Hit Gyülekezete
Erdélyi munka
Romániai Hit Gyülekezete
Az erdélyi Hit Gyülekezete több évtizedes munkával járul hozzá nem csak Erdély hanem egész Románia társadalmi értékéhez. A romániai Hit Gyülekezete közösségei több nagyvárosban és kisvárosban is jelen vannak. Fontosnak tartjuk, hogy itt Romániában is képviseljük azt a pünkösdi karizmatikus mozgalmat, ami megrázza az egész világot. Az Istenben vetett hittnek a helyreállítása központi szerepet játszik a közösségekbe. Jézus Krisztussal személyes kapcsolatba lehet kerülni és e kapcsolat formálja át az emberek sorsát, értékrendjét és jövőképét.
Egységes, mégis különálló - egy hit, egy cél, egy szellem, mégis önálló két régió határozza meg a romániai Hit Gyülekezete területi összetételét.
Egységes, mégis különálló - egy hit, egy cél, egy szellem, mégis önálló két régió határozza meg a romániai Hit Gyülekezete területi összetételét.
Navárad - Régió
Szücs István vezető lelkész
Dél Erdély - Régió
Fodor Sándor vezető lelkész
Helyi értékek